Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Száfta Szende

2004. december 28.

A Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége (Kovakő) egy évét értékelte Száfta Szende. A megye diáktanácsainak, középiskolásainak érdekeit képviselő szervezet munkáját anyagi gondok nehezítik. Nincs állandó székhelyük, a tagsággal való kapcsolattartást nehezíti, hogy a diákszervezetek többsége nem rendelkezik állandó internetkapcsolattal. Ennek ellenére a Kovakő elkészítette honlapját (www.kovako.makosz.ro). /(L.): A Kovakő egy éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./

2006. június 7.

Száfta Szende első éves magyarul tanuló egyetemista végigült néhány kurzust a román tagozatosokkal, szerinte a szintkülönbség magáért beszél. A magyar tagozaton megtanulják az elméleteket, a román tagozaton mindezt a gyakorlattal ötvözve sajátítják el. Az egyetemista szerint „nem vagyunk a román tagozattal egy szinten”. Miért kell külön magyar egyetem, hogy a „felzárkózást is megsemmisítsük?” – kérdezte. Hozzátette, hogy nem tudja teljesen látni az indítóokokat, az előnyöket és a hátrányokat. /Száfta Szende: Bolyai? Bezzeg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2006. június 10.

A Csíki Játékszín Kolozsváron vendégszerepelt május 27-én, Barta Lajos Szerelem című művével, Keresztes Attila rendezésében. /Száfta Szende: Csíki Játékszín: Szerelem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2006. június 14.

A Szabadság június 7-i számában Száfta Szende I. éves magyarul tanuló egyetemista Bolyai? Bezzeg címmel felvette a kérdést, miért is kell külön egyetem. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanárnak az az érzése, hogy a cikk célzatosan a „Bolyai” ellen íródott. A cikkíró nem nevezte meg a tantárgyat, a kart, az előadókat. Első éven az alapokat, elméleteket kell megismerni és elsajátítani. Magasabb évfolyamokon előtérbe kerülnek a közvetlen gyakorlati felhasználást sugalló tantárgyak is. Éppen azért kell létre hozni a független államilag támogatott magyar nyelvű egyetemi oktatást, hogy biztosítani lehessen a képzés magasabb szakmai színvonalát. /Muzsnay Csaba kutató vegyész, ny. egyetemi előadótanár: Bezzeg a Babes. Száfta Szendével vitatkozva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2006. június 21.

Száfta Szende hangsúlyozta, hogy az általa két héttel ezelőtt megjelentetett cikk csupán egy szubjektív véleményt tükröz. Álláspontja nem beszervezett, avagy megrendelt. Nem tartja megoldásnak sem a román szakra való átiratkozás, sem az önálló magyar szak megszüntetését, hanem a két tagozat egy szintre hozását. /Száfta Szende: Válasz – vitatkozást mellőzve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Előzmény: Száfta Szende: Bolyai? Bezzeg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7. Muzsnay Csaba kutató vegyész, ny. egyetemi előadótanár: Bezzeg a Babes. Száfta Szendével vitatkozva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14.

2006. november 15.

November 11-én mutatták be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Keresztes Attila által rendezett Túl a Maszat-hegyen című zenés kalandjátékot. A rendezői ötletesség, a játékosság, a humor és a tánc végigkísérte az előadást. /Száfta Szende: Legyünk egy kicsit újra gyerekek... = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2007. január 31.

Az Országos Magyar Diákszövetség kiadta Szakleírások 2007 – szakok a romániai felsőoktatásban című tájékoztató füzetét. Az első kiadás még 2004-ben jelent meg, célja, hogy segítséget nyújtson a középiskolás diákoknak, elsősorban a magyar nyelven is elérhető szakokra fektetve a hangsúlyt. /Száfta Szende: Kalauz a hazai felsőoktatáshoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2013. december 10.

A könyv ajtó a világra
Sajtótájékoztatón indította útnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség "Minden magyar számít" mottó alatt könyvadományozási körútját. Az RMDSZ Főtitkársága A könyv ajtó a világra kezdeményezése idén december 9–12-én zajlik, amely során magyar nyelvű könyveket juttatnak el a szórványban működő 9 magyar ház könyvtárainak – hangzott el december 9-én a kisbácsi magyar ifjúsági házban, a karaván első állomásán.
Bodor László, az RMDSZ programokért és ifjúságért felelős főtitkárhelyettese elmondta: a Communitas Alapítvány által támogatott könyvek és folyóiratok, valamint az RMDSZ Főtitkárságának különböző rendezvényei során adományokból összegyűlt mintegy 4000 könyvet – amelyből kétezer a Communitas Alapítvány által támogatott kiadvány és ugyanennyi az RMDSZ Főtitkársága különböző rendezvényein összegyűlt könyv – valamint 5000 folyóiratot tartalmazó állományt nyolc észak- erdélyi magyar ház, illetve egy moldvai csángó- magyar ház között osztják fel.
,,A ma induló karaván célja, hogy a szórványban működő magyar házak könyvtárait könyvekkel támogassuk, új könyvtárak létrejöttéhez járuljunk hozzá, ugyanakkor felmérjük azokat a kulturális igényeket és hiányosságokat is, amelyeket egy-egy településen észlelünk" – fejtette ki a főtitkárhelyettes, majd emlékeztetett, hogy a tavalyelőtt útnak indított program folyamán az RMDSZ Főtitkársága 2011-ben összesen 16 szórványkollégiumot támogatott, egyenként 2100 példányszámú adománnyal. ,,Ennek a körútnak pozitív tapasztalatai voltak, hiszen időt tudtunk szánni arra, hogy bepillantsunk a szórványkollégiumok tevékenységeibe, feljegyezzük az általuk elmondott problémákat, továbbá, hogy figyeljünk a javaslataikra, ötleteikre és kéréseikre, amelyek mentén a jövőben a szórványmagyarság felkarolására koncentráló törekvéseinket kialakíthatjuk"– számolt be Bodor László főtitkárhelyettes.
Száfta Szende, A könyv ajtó a világra program koordinátora ismertette a karaván ütemezését, valamint felsorolta a könyvadományban részesülő magyar házak névsorát: ,,A mai nap folyamán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület zilahi magyar házát, a zsibói magyar házat és a szilágycsehi magyar házat keressük fel, december 10-én a nagybányai Teleki Magyar Ház, a máramarosi Hollósy Simon Művelődési Egylet és a besztercei magyar ház szerepel az állomások között, ezt követően szerdán, december 11-én a pusztinai közösségi magyar házba, csütörtökön, december 12-én pedig a dési magyar házba viszünk könyvcsomagokat – ez összesen 1500 megtett kilométert jelent."
A körút első kedvezményezettje a kisbácsi magyar ifjúsági ház. Az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, Kisbács alpolgármestere, id. Deák Ferenc megköszönte az adományt, és hangsúlyozta: Kisbácsban nemcsak hagyománya van a könyvgyűjtésnek, hanem nagy igény is mutatkozik a könyvek kölcsönzésére, erre pedig jó helyet és keretet nyújt a magyar ifjúsági ház eddigi ezer példányszámú könyvtára, amely a mostani segítséggel hiánypótló könyvekkel és folyóiratokkal bővül.
"A program a jövő évben is folytatódni fog, ekkor a dél-erdélyi magyar településeket fogjuk könyvadományokkal támogatni" – összegzett Bodor László.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. július 14.

11. EU-tábor Marosfőn
Az Európai Unió 2020-as stratégiájához kapcsolódó, fiatalokat érintő kérdésekről és a pályázati lehetőségekről tartott előadást Szávics Petra, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára, valamint Farkas András, a PONT Csoport vezetője a marosfői EU-tábor harmadik napján, július 11-én.
Szávics Petra a fiatalokat érintő problémák közül mindenekelőtt az oktatás és foglalkoztatás területén létező uniós helyzetképet ismertette, továbbá bemutatta a Youth Employment Initiative programot, amely egyszerre érinti a munkanélküli fiatalokat, valamint a munkáltatókat is.
Farkas András két mobilitási programra, az Erasmusra és az Erasmus Pluszra hívta fel a résztvevők figyelmét, s arra bátorította a fiatalokat, hogy éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
Pénteken, július 11-én Frank Visser, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke, a YEPP ukrajnai munkacsoport vezetője, valamint Szenkovics Dezső, a Sapientia társult oktatója az ukrajnai válságról tájékoztatta az EU- tábor résztvevőit. Az előadás során megosztották benyomásaikat az Ukrajna és Oroszország között fennálló konfliktusról, de arról is szó esett, milyen pozitív és negatív következményekkel járhat mindez Románia számára.
A Kolozsvár 2015 Európa ifjúsági fővárosa című előadás zárta a 11. EU-tábor péntek délelőtti paneljét. A projektben rejlő lehetőségeket és kihívásokat ismertette Farkas András, a PONT Csoport képviselője, a fővárosi cím elnyerésének kezdeményezője, Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese, valamint Száfta Szende és Borzás Sarolta, a kezdeményezőbizottság tagjai.
"Az ifjúsági főváros nem egy szűk csapattal megvalósítható projekt, több száz önkéntesnek ad lehetőséget a kibontakozásra, fejlődésre. Nem csak az ifjúsági fővárost, hanem a környékét is ismertetni kell az idelátogató fiatalokkal, bemutatva nekik Erdély jellegzetességeit és hagyományait" – hangoztatta Farkas András.
A MIÉRT önkormányzati csereprogramját ismertették péntek délután. A beszélgetésen felszólalt Takács Aranka vajdahunyadi, Geréd Imre kolozsvári és Berde Zoltán székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő.
Takács Aranka, a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Kabinet vezetője kifejtette: "a MIÉRT önkormányzati csereprogram Erdély különböző városaiban tevékenykedő fiataloknak szól. A projekt célja megismerni más települések önkormányzatainak működését, mind határozatok, tervek, mind politikai lobbi szempontjából. A cél ugyanakkor egymás munkájának megkönnyítése tapasztalatcserével".
Takács elmondta, a kezdeményezés 2014 tavaszán indult, a programhoz 13 önkormányzati képviselő csatlakozott Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Vajdahunyad városaiból.
"Számos településen az RMDSZ-es tanácsosoknak szava és befolyása van, de vannak olyan városok is, ahol nincs erre lehetőség a politikai viszonyokból adódóan" – emelte ki Geréd Imre, aki a továbbiakban olyan tevékenységekről számolt be, amelyeket ugyancsak nemrégiben indítottak el, és amelyeket más települések önkormányzatai is előterjeszthetnek. Ilyen például a Fogadj örökbe egy zöldövezetet! vagy az Egy gyerek, egy fa kezdeményezés.
Eline Storeide, a Norvég Konzervatív Párt programfelelőse magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta: "2007 óta vagyok tagja a Norvég Konzervatív Párt ifjúsági szervezetének. Számos kampányban vettem részt, azóta az önkéntesség az életem".
Az előadás elsősorban a norvég fiatalok politika iránti érdeklődéséről és politikai neveléséről szólt, amely különös hangsúlyt kapott az elmúlt évek választási kampányaiban. "A közös programok örömén túl az önkéntesség a kapcsolatépítés, illetve a szakmai fejlődés lehetőségét is magába foglalja" – összegzett Eline Storeide.
– A Magyar Ifjúsági Értekezlet Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel szerződés formájában konkretizált, jól működő kapcsolatot alakított ki. Az együttműködésnek köszönhetően a MIÉRT minden évben öt fiatalnak biztosít gyakornoki lehetőséget Winkler Gyula EP-képviselő irodájában, Brüsszelben. Ezáltal újabb és újabb embereket vonunk be aktívan a szervezet életébe, lehetőséget adva nekik a tapasztalatszerzésre – emelte ki Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese.
– A funkciómból eredően egyik fő célom, hogy segítsem az erdélyi magyar fiatalokat, ezért lehetőségeim szerint támogatom a gyakornokaimat a programok megszervezésében – hangsúlyozta Winkler Gyula, majd közös gulyásfőzésre invitálta a hallgatóságot.
A választási kampányok mozgósítási folyamatáról tartott előadást Novák Levente, az RMDSZ Elnöki Hivatalának tanácsosa, valamint Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. A táborozók megtudhatták, mi az a mozgósítás, illetve, a mozgósításért felelős ember legalább annyira fontos, mint a kommunikációs felelős, hiszen jól átgondolt stratégiája révén nagymértékben hozzájárulhat a kampányok sikerességéhez.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba július 12-én, szombaton délelőtt az EPP cselekvési program 2014: jövőt a fiataloknak! címmel tartottak előadást.
Ma már nemcsak kampányfogásokról van szó, amikor Brüsszelben az Európai Néppárt, de a többi politikai erő is a fiatalok gondjairól beszél, hiszen egyre inkább letisztult mindenkiben, hogy komoly társadalmi kihívásról van szó – indította előadását Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton a MIÉRT által szervezett EU- táborban. Vannak olyan európai országok, mint például Spanyolország, ahol minden második fiatal munkanélküli, Romániában kevéssel jobban állunk, a jelenlegi statisztikák szerint a huszonöt év alattiak közel egynegyede nem dolgozik, és fennáll a veszély, hogy ez a helyzet romlik, ismertette az EP- képviselő. Beszámolt arról, hogy a választás után konzultáció kezdődött a néppárti képviselők részvételével, és megalkottak egy dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az Európai Bizottság prioritásaira, ezek között hangsúlyosan szerepelnek a fiatalokat érintő kérdések is, mint a munkahelyteremtés, a karrierindítás, de konkrét anyagi támogatások is.
Sógor Csaba azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán a világ országaiból Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. "A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen" – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette: a közösségi boldogságot többek között a társadalmi bizalom és összetartozás, az ország egészségügyi helyzete, a munkaerőpiac helyzete és a korrupció mértékének arányai alapján határozzák meg.
– Sepsiszentgyörgy az utóbbi években kilépett a szürke zónából, és újból felkerült a térképre – hangzott el az EU-tábor második délelőtti előadásán, szombaton. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kádár Magor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról számolt be, hogyan sikerült mindezt megvalósítani, és mit is jelent a városmárkázás.
Antal Árpád szerint: "nagyon fontos, hogy érzelmileg kötődjünk a településekhez, mert racionálisan könnyű meghozni azt a döntést, hogy elköltözzünk. Városunknak nem lesz jövője, ha nem kötődünk hozzá, és a családalapítást sem itt képzeljük el".
Hargita megye két fiatal alelnöke, Incze Csongor és Barti Tihamér saját munkatapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal.
Romániában a legfiatalabb megyei tanácsi vezetősége Hargita megyének van. "A munka teljes körű készenlétet igényel, és reggeltől késő estig tartó munkaidővel jár, emellett a tevékenységünk akkor válhat teljessé, ha egy szakmai csapatot gyűjtünk magunk köré"— részletezte Incze Csongor.
Barti Tihamér hozzátette: "Hargita megye tanácsában egy komoly fiatalítási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor céljainkat a tapasztaltabb kollégákkal együttműködve tudjuk hatékonyan megvalósítani".
Nyelvi jogokról és többnyelvűségről tartott előadást szombaton, az EU-tábor záróelőadásán Markó Attila parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Szilágyi István, a MaghiaRomânia blog szerkesztője, valamint Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke.
"Nem elég követelni a nyelvi jogainkat, azokkal élnünk is kell. De tudjuk-e vajon, hogy hol és hogyan használhatjuk ki a lehetőségeinket?" – indította az előadást Markó Attila, majd hozzátette, az általa képviselt szervezet a nyelvi jogok megismertetését, illetve monitorizálását vállalta fel. Az interaktív beszélgetésen elhangzott, hogy anyanyelvi tájékoztatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a tanügyben, gazdaságban és a sajtóban egyaránt állampolgári joggal rendelkezünk. Markó Attila kiemelte: "a nyelvi jogok érvényesítésében az egyetlen járható út a párbeszédé".
A román–magyar dialógusok egyik legizgalmasabb példája a MaghiaRomânia blog, amelynek részéről BurePista, azaz Szilágyi István beszélt. Az oldalon megjelenő írások elsősorban a politika, a nacionalizmus, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos témákat járják körül. Rendszeresen figyelik a román és magyar sajtóanyagokat, amelyekre megpróbálnak reagálni, válaszolni.
A továbbiakban Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke beszélt arról a példaértékű kezdeményezésről, amelyet már határainkon túl is eredményesen alkalmaznak. A többnyelvű szolgáltatásokat nyújtó intézmények, illetve gazdasági egységek kiemelését és megkülönböztetését célzó mozgalom ugyanis nem csupán Kolozsvárt nőtte ki, hanem már Hajdúszoboszlón, valamint Ukrajna Romániához közel eső területein is hasonló sikereket ér el.
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998